Mozogjunk - másképp

A masszázs története időrendben

A masszázs évszázadokon át fejlődött az empíriából a tudományosan igazolt, élettanilag megállapított módszerig.

1.) Primitív, kezdetleges kultúrák.

A masszázsnak mágikus erőt tulajdonítottak, „gyógyító emberek” , papok alkalmazták rituális szavakkal, gesztusokkal összekötve.

2.) India (ie. 4000)

A masszázst egészségügyi kezelésként a jóga mellett alkalmazták.

3.) Ókori Egyiptom (ie. 3200)

Az egészséges életmód része volt a masszázs és a testmozgás

4.) Kína (ie. 2700)

Masszőrjeiket hosszú éveken át képezték és titkát szigorúan őrizték.

5.) Görög kultúra (ie. 460-370)

A masszázst misztikum, mágikus gondolatok nélkül alkalmazták. A testkultúra része volt.

• Hippokratész: masszázs alkalmazása izomrándulások, helyretett ficamok esetén; krónikus betegnek masszázst és fürdőt javasolt; lázas betegség esetén ellenjavallt a masszázs.

6.) Római birodalom (ie. 199-130)

• Galeanus: Tripsis c. munkájában összefoglalja a masszázs javallatait; masszázsfogások gimnasztikával kombinálva.
• Aszklepiadész: A masszázs intenzitásának meghatározása; olajos és száraz masszázs alkalmazása.
  

7.) IX.sz. arab iskolák

• Avicenna: Orvosi törvények c. Munkájában ismerteti a masszázsfogásokat; masszázs és hidroterápia összekapcsolása.
  

8.) XV.sz. Európa

Az anatómia és sebészet fejlődése

• Pare: anatómiai ismeretekre alapozva alkalmazta a masszázst; különbséget tett lazító és tonizáló masszázs között.
• Hazánkban: Mátyás király udvarában ún. dögönyözők végezték a masszázst.

9.) XVII.sz.

• A masszázs mechanoterápia néven válik ismertté.
  

10.) XIX.sz.

• H. Ling svéd vívómester és tornatanár: A masszázsfogások összegyűjtése és rendezése – svéd masszázs
• Metzger: a fogások hatásmechanizmusai, javallatai
• Hoffa: „A masszírozás technikája” c. könyve technikák gyűjteménye, a masszázs helyi és távolhatásai.
  

11.) XX.sz.

Speciális masszázsfajták kialakulása

• Head (1898): a bőrtakaró és a belső szervek közti reflektórikus kapcsolat, szegmentális összefüggések (Head zónák)
• Mackenzie (1917): a belső szervek és az izomzat közti reflektórikus kapcsolat összefüggései (Mackenzie zónák)
• Glasher, Dalicho (1952): A szegmentmasszázs elméletének és gyakorlatának összefoglalása
• Elizabeth Dicke (1929): Kidolgozta a kötőszöveti masszázs elméletét és speciális gyakorlati technikáját.
• Kholrausch, Leube: a kötőszöveti masszázs terápiás lehetőségeinek összefoglalása

A masszázs szó gyökerei: görög, arab, szankszrit.
Eredete nem tisztázott, bár valószínűleg a XVIII.sz.-ban a franciáktól vették át a fogások elnevezésével együtt.

A masszázs felosztása, annak jellemzői

1.    A masszázs fogalma

a.)    A test felületén kézzel végzett, rendszeres és módszeresen adagolt erejű kézi fogások sorozata, melyet terápiás céllal végzünk.
b.)    Mechanikus ingerek összessége, amely közvetett és közvetlen úton befolyásolja a szervek, szövetek állapotát, a szervezetben válaszreakciót vált ki és fizikális gyógyhatást eredményez.
A fizioterápia szerves részét képzi (Mechanoterápia).

2.    Felosztása, jellemzői

2/1. Alkalmazási területe szerint:
-    Gyógymasszázs (orvosi masszázs)

Orvosi utasítás alapján, gyógyító céllal, általában a fizioterápia részeként végezzük.

• svéd masszázs
• szegment masszázs
• kötőszöveti masszázs
• csonthártya kezelés

-    Sportmasszázs

Sportolóknál végezzük, hangsúlyosan gyúrófogásokat alkalmazunk.

• bemelegítés részeként
• tréningmasszázs (teljesítményfokozás céljából)
  
• edzéseket, versenyeket követően (regenerálás)

-    Frissítő masszázs (higiénikus, kondicionáló).

Egészséges embereknél ajánlott, az egészséges életmód részeként.
Hatása:

•    közérzet javító
•    keringés fokozó
•    regeneráló

A rendszeres testmozgást nem helyettesíti!

    -   Diagnosztikus masszázs
        Célja nem a kezelés, hanem tájékozódás a beteg állapotáról.
        Segítségével megítélhetjük a bőr, bőr alatti kötőszövet, izomzat állapotát.
        (Minden első alkalommal végzett masszázs diagnosztikus masszázs).

2/2. A kezelés végrehajtója szerint:
-    önmasszázs:   

• kézzel
• eszközzel

-    kezelő személy által végzett masszázs

• szárazon, vagy víz alatt
• kézzel
• eszközzel

A masszázs élettani hatásai

A masszázs fogásaival kiváltott mechanikai ingerek direkt és indirekt úton befolyásolják a sejtek, szövetek működését.

1.    Helyi hatások

Szövetekben létrejövő funkcionális változások (mechanikai inger, hisztamin, bradikinin hatás).
Lényege:
Vasodilatáció – vérbőség (bőrpír) – javul a szövetek oxigén-, tápanyagellátása, kóros anyagcseretermékek elszállítása.

-    Bőr:

• Elősegíti az elhalt hámsejtek leválását
• Fokozza a bőr rugalmasságát, tonizál
• Fokozza a faggyú- és verejtékelválasztást (megnyitja a kivezetőcsatornát)

-    Bőr alatti kötőszövet:

• A kötőszövet rugalmas elemeinek regenerációját segíti
• Javul a lerakódott sérüléses, gyulladásos eredetű anyagcseretermékek, zsírszemcsék felszívódása, kiürülése
• Megszünteti szövetben fennálló feszüléseket, letapadásokat, hegesedéseket

-    Izomszövet – shunt hatás:

• Javítja a keringést, az izomszövet oxigén ellátottságát
• Befolyásolja az izomtónust
• Növeli az izom rugalmasságát, teljesítőképességét
• Felgyorsítja a salakanyagok (tejsav) kiürülését, elősegíti az izomregenerációt

-    Csontok, izületek:

• Az izületekre ható izmok kezelésével kontraktúra oldó hatású
• A csontszövetre a lágyrészek közvetítésével hat

2.    Általános hatások – szervrendszerekben bekövetkező változások

-    vénás-, nyirokkeringés fokozódása
-    artériás keringés fokozódása
-    szívműködés tehermentesítése /szívösszehúzódások száma csökken, de erőteljesebb lesz/
-    testhőmérséklet emelkedése
-    fokozódik a vizelet kiválasztása
-    mélyül a légzés
-    idegrendszer, pszichés állapot: élénkítő, aktivitást fokozó, illetve nyugtató, relaxáló hatás
-    általánosan a fizikai és pszichés állapot javítása

3.    Távolhatás – reflexes úton

-    szegmentális hatás
-    konszenzuális hatás

4.    Összefoglalva a svédmasszázs célja

-    a fájdalom circulus viziosusának megszakítása
-    a szövetek lokális keringésének javítása
-    a szöveti anyagcsere fokozása
-    izomtónus normalizálása
-    a szervezet általános állapotának javítása

Alternatív masszázsmódszerek

1.    Reflexzóna masszázsok

a.)    Szegment masszázs
b.)    Kötőszöveti masszázs
c.)    Perioszteális masszázs

2.    Thai masszázs

Elméletének és technikáinak forrásait a kínai, indiai masszázsban, a jógában lehet felfedezni. Centrumai a buddhista kolostorok voltak. Hatása elsősorban az energiarendszer kiegyensúlyozásában rejlik. Ezt az izmok nyomásával, nyújtásával, különböző testhelyzetek felvételével éri el, valamint különböző mobilizációs technikákkal, melyek tulajdonképpen passzív jógagyakorlatoknak tekinthetők.
Alkalmazzák egészségmegőrzésre, mozgásszervi betegségek kezelésére, vegetatív zavarok, pszichoszomatikus panaszok enyhítésére.

3.    Shiatsu (siacu)

Az akupresszúrás masszázs Japánban kialakult változata. Szó szerint „ujj-nyomást” jelent, de a masszőr egyéb testrészeivel is dolgozik, pl.: tenyér, könyök, térd stb.
Hátterében a hagyományos kínai orvoslás több ezer éves alapelvei állnak. Célja a meridián rendszerben keringő energia szabad áramlásának és megfelelő eloszlásának biztosítása. Két alaptechnikája a nyomás és nyújtás.
A kezelés egyik szempontja, hogy a has területén kivetülnek a belső szervek reflexzónái, amely diagnosztikus értékűek és kezelésükkel terápiás hatás érhető el.
Mozgásszervi betegségek és belszervi problémák kezelésére, a jó közérzet és egészségmegőrzés céljából alkalmazzák.

4.    Indiai (ayurvédikus) masszázs

Az indiai orvoslás számos masszázsfajtát fejlesztett ki.
Az egyes technikák alkalmazásakor nagy jelentőséget tulajdonítanak a masszázshoz használt anyagok hőmérsékletének (meleg, hideg masszázsok), a színeknek és a megfelelő minőségű olajok használatának.

5.    Nyirokdrenázs

Célja a kórosan felgyülemlett sejt közötti folyadék (oedéma) elvezetése a nyirokrendszeren keresztül és a folyadékegyensúly normalizálása.
Speciális pumpáló hatású fogásai a végtagokon végzett intermittáló (váltogatott) fogások.
Indikáció: folyadékegyensúly megtartása, regenerálás, pangásos állapotok, oedema kezelése, fehérje túltengés okozta bőrelváltozások, a bőralja zsírszövetének gyulladása stb.

A köpölyözés eredete, fejlődése

Őskori terápia. Nagyon valószínűnek látszik az, hogy amikor az ember felfedezte a tüzet, felfedezte a köpölyözést is.
Csak feltételezni lehet, hogy az állatok húsát megsütve, felforrósodott a szarv, s azzal melengetve fájó-fázó testrészét  volt az első köpölyöző eszköz.
Időszámításunk után 281-361 körül a Csin dinasztia idején egy alkimista orvos könyvet írt, melyben a köpölyözést szarv felmelegítéssel végezte.
A könyv címe: Felkar (könyök után). A cím érdekessége az, hogy abban az időben a tudós emberek féltett kincsüket egy bő ujjú felöltő ujj részében tartották.
A könyvben a köpölyöző edények bambuszból, cserépből és vasból készültek.
A köpölyözés a tibeti kolostorokban is évszázadok óta alkalmazott gyógymód. Égő papirost dobtak rézből készült köpölyözőbe, úgy rakták fel a fájdalmas testrészekre. A csészék egy órán keresztül vannak a bőrön, amitől egy-egy lilás-fekete duzzanat alakul ki. Ezt a duzzanatot a csésze eltávolítása után késsel megvágják, véreztetik. Ilyen módon csapolják le a gennyesedést is! Többnyire itt is a tüdő és a mellhártya gyulladásainál használatos.
Ligeti Lajos 1934-ben megjelent beszámolójában így ír:
„… A homlokán három nagy, kör alakú fekete folt éktelenkedett, a ventosának a nyomai. Általánosan ismert kínai-mongol gyógymód a ventosa, fejfájást vagy meghűlést gyógyítanak vele. Rendszerint fognak egy teáscsészét, meggyújtanak egy darab papírt, beleteszik, s hirtelen odaborítják, ahol éppen fájdalmat éreznek. A papír lángja elalszik anélkül, hogy megégetné a bőrt, a csésze odatapad, és odaszívja a vért. Tagadhatatlan, hogy ez a primitív gyógyítási mód pillanatnyi megkönnyebbülést szerez. Csak persze a fekete foltok ott maradnak legalább három-négy napig, de néha tovább is.”

A köpölyözés előnyei:
1. Széles körben alkalmazható
2. Gyorsan hat
3. Egyszerű a kezelés
4. Biztonságos, gazdaságos

Dr. Van der Jin kínai professzor több mint 40 éves tapasztalat alapján azt mondta: „Amit gyógyszerrel meg lehet gyógyítani, azt köpölyözéssel is meg lehet. Köpölyözéssel azt a betegséget is gyógyítani lehet, amit gyógyszerrel nem.”

A köpölyözés elmélete:

A kezeléskor a hajszálerekből a besűrűsödött vér, elöregedett, sérült vértestecskéi (véreztetéskor) eltávoznak.
Lokális hatású, pozitív ingerhatásról beszélhetünk.
A vérkeringésre és a vérösszetételre gyakorolt hatása is jótékony. A köpölyözés területén helyi vérbőség alakul ki. Erre a szervezet úgy reagál, mintha valahol nagy vérveszteség volna.
Elkezdi erőteljesen termelni az új vért, mozgósítja a szervezet vérellátásának felelőseit. Csökken az erekben a belső nyomás, az erek külső falára így a testnedvek tudnak nagyobb nyomást gyakorolni, ami a vér PH-ját egyensúly irányba terheli.

A köpöly fajtái

Bambusznád köpöly

Méretét nagy, közepes, kicsi szerint különböztetik meg. Szívóereje nem nagy. Amiért napjainkig fennmaradhatott az az ok lehet, hogy nem törik el könnyen és minden használat előtt főzéssel sterilizálják.
A használói arra is rájöttek, hogy ha főzővízbe valamilyen gyógynövényt raknak, annak hatóanyagai a bambusznádban raktározódnak, majd köpölyözéskor a bőrbe jutnak. Ezt a módszert napjainkban is használják Kínában.
Szeretném felhívni a figyelmet egy ellentmondásra! A fizika törvénye szerint a vákuum hatására a bőrből kifelé irányuló erő hat. Ennek ellenére azt írtam, hogy köpölyözéskor a bőrbe szívódik a hatóanyag. Ez látszólagos ellentmondás, ugyanis a köpölyözés ideje alatt a bőrfelületen nagymértékű vérbőség alakul ki. A vérbő sejtek igen alkalmasak a hatóanyagfelvételre és gyors továbbítására.
A bőrbe robbanásszerűen akkor jutnak a hatóanyagok, amikor a vákuum megszűnik.
Leegyszerűsítve ez a működési mechanizmusa.

Kerámia köpöly

A kínaiak azt tartják, ahány csésze, bögre van egy háztartásban, annyi köpölyöző alkalmatosság is. Kínában az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés egyik általános formájaként a köpölyözést alkalmazzák többnyire ezekkel a háztartási eszközökkel.
A kerámia köpöly hátránya, hogy nem látható a szívás erőssége, valamint igen gyakran kell pótolni törés miatt a köpölyt.

Üveg köpöly

Ellentétben az előző köpölyözőkkel, az üvegköpöly átláthatósága miatt a legkedveltebb. Könnyen beállítható a szívás erőssége. Véreztetés esetén jól ellenőrizhető a szakszerűség.
Sajnos igen rossz formájú köpölyöző edények kaphatók, vagyis nem kaphatók. Hiánycikk Európában ez a termék. Valójában hőálló átlátható műanyagból is lehetne készíteni, ha vállalkozó lenne erre a munkára.
Az üvegköpöly hátránya is a gyakori törés, repedés!

A köpölyözés módszerei

I.    Általános köpölyözés
Kínában mindennapos családi megelőző módszer. Általában nagyméretű köpölyöző pohárral végzik a hát két oldalán.
Az általános köpölyözésnek három fajtája alakult ki: ülő köpöly, csúsztatós köpöly, villám köpöly.
Ülő köpöly. Két fajtája ismert.
a.    Száraz köpöly
b.    Nedves köpöly

a/1. Száraz köpöly
Az alkohollal letisztított bőrre, általában akupunktúra pontra, felhelyezzük a köpölyt 10-15 percig. Ettől hosszabb ideig ne tartsuk a bőrön a poharakat, mert akkor hólyagot húznak, ami már egy speciális köpölyözésnek számít!

a/2. Tűszúrásos köpölyözés
A módszer abból áll, hogy apróbb méretű akupunktúrás tűvel megszúrjuk az akupunktúrás pontot. Amikor a helyén van a tű, akkor egy nagyméretű köpölyöző poharat rakunk rá, az ülőköpölynél leírtak szerint. Arra kell vigyázni, hogy a pohár ne mozdítsa el pozíciójából a tűt!
Ez a módszer erősíti az akupunktúra hatását. Általában fájdalmak kezelésére alkalmas.
A kezelés 10-15 percig tartson alkalmanként!

b/ Nedves köpöly
A kezelni kívánt akupunktúra pont környékén sokhegyű tűs kiskalapáccsal megütögetjük, hogy a területen apró pontszerű vérzés keletkezzen. Erre rakjuk fel a köpöly poharat. Nagyon alkalmas neurózis, epilepszia, fejfájás, hypertonia kezelésére.

Csúsztatós köpölyözés

A kezelés e módszerrel a nagy bőrfelületeken rövid idő alatt elvégezhető.
Először bedörzsöljük a kezelendő bőrt olajjal, vagy krémmel. Felrakunk kettő nagyméretű köpölypoharat a már leírt módszer valamelyikével, beállítjuk a szívóhatást, majd lassan le-fel húzgáljuk a bőrön. Az a hasznos, ha a meridián irányával megegyezően történik a húzás (pl. hólyag meridiánon le, kormányzó meridiánon fel.)
Ez a módszer általában a fájó terület felett is eredményesen használható. Például reumatikus fájdalmak esetén.

Villám köpölyözés

A módszer lényege az, hogy közepes méretű köpölyöző poharat igen gyorsan felrakunk-leszedünk ugyanazon a ponton. A művelet végzése közben cuppogó hang hallható, így ezt a módszert cuppogtató köpölyözésnek is hívják.
Ez a módszer kímélő hatású. Elsősorban a gyermekeket, a legyengült betegeket kezeljük ily módon. Ez az eljárás alkalmas a bénult testrészeken, vagy izomsorvadás esetén. Általában amikor nincs fájdalom, vagy csak zsibbadás van a betegség testrészén, ezzel a módszerrel próbálkozhatunk.

II.    Véreztetéses köpölyözés

A hazai népgyógyászati módszerek között is találunk arra példát, hogy véreztetéssel gyógyítottak különböző betegségeket a borbélyok, cigányasszonyok.
Nem hozható gyakorlati összefüggésbe a köpölyözésnek e módszerével, de bajmegelőző metodikájuk valószínű egy tőről fakad.
Ez a módszer beavatkozás a szervezetbe, így csak orvosi közreműködéssel végezhető a jelenlegi jogszabályozás alapján.